KIVA adózás

Másik adóoptimalizálási forma a KIVA, melynek bevezetése nyilvánvalóan annak érdekében történt, hogy ne csak a legkisebbek, hanem a magyar vállalkozók zömét lefedő, szélesebb vállalkozói rétegnek is legyen választási lehetősége. Az értékhatárok emelésével pedig újabb és újabb vállalkozói réteg gondolkodhat el a választásán.

Az adó mértéke: 13%

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

–  az egyéni cég,
–  a közkereseti társaság,
–  a betéti társaság,
–  a korlátolt felelősségű társaság,
–  a zártkörűen működő részvénytársaság,
–  a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
–  az erdőbirtokossági társulat,
–  a végrehajtó iroda,
–  az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
–  a szabadalmi ügyvivői iroda,
–  a külföldi vállalkozó,
–  a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi   feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

Milyen cégek választhatják a KIVA adózást?

–  az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,

– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;

Bevételként

– az értékesítés nettó árbevételét

– az egyéb bevételeket

– a pénzügyi műveletek bevételeit

– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

– üzleti évének mérlegforduló napja december 31.

– az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

Bejelentkezés a KIVA adózás alá.

–  A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet

– A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Az-az ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie. Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.

–  A KIVA adózás év közben is választható. Az adóalanyiság a következő hónap elsejével jön létre.

– Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

KIVA adózói státusz megszűnése

– Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával

– Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával

– Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot

– Ha a vállalkozás által foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett

– Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

KIVA adózás alapja

–  a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,

–  amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,

–  e legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

– A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).

KIVA választása megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

A KIVA adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

Fontos lehet még, hogy sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a KIVA-t a Szochóval ellentétben.